Huszonöt éve nem látott pusztítást okozott a szokatlanul hideg tavaszi időjárás

Szinte minden növény megsínylette a szélsőséges időjárást, de nincs még minden veszve.

A meteorológusok arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt időjárás nem jelenti azt, hogy nem kell a továbbiakban globális felmelegedésről beszélni.
Norvégiában jobb az idő, mint nálunk, panaszolják sokan, miközben idehaza jóval a megszokott értékek alatt maradnak a hőfokok. Arra, hogy az idei tavasz miért hidegebb a tavalyinál, arra az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói igyekeztek választ adni elemzésükben.
A Másfél fok című portálon megjelent cikkben azt írták, hogy az elmúlt két hétben tapasztalt hűvös időjárás bár szokatlannak érződhet a tavalyi májushoz képest, de
nem szabad elfelejteni, hogy 2024 tavasza a legmelegebb volt 1901 óta
– emlékeztettek.
A meteorológusok arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi klímaátlaghoz képest azonban nem nevezhető kifejezetten hidegnek a mostani tavasz, sőt 0,7 Celsius-fokkal melegebb is volt Magyarországon az átlagnál.
Az összeállításból az is kiderült, hogy globálisan az idei év május közepéig a második legmelegebb a mérések kezdete óta, Izlandon május közepén például 26 Celsius-fokot mértek. Ennek, akárcsak a hazai hűvös időjárásnak
a klímaváltozás, és az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése lehet az oka.
Ez az örvény hatással van a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt. Az örvény meggyengülésével a polárfront délebbre tolódott, így Magyarország a „meleg” oldal helyett a „hideg” oldalra került –ismertették a szakértők.
Hangsúlyozták továbbá, hogy ilyen gyengülések egyre gyakrabban jelentkeznek majd, mindezért pedig a klímaváltozás a felelős, pontosabban az, hogy a sarkvidékek kifejezetten gyorsan, míg a trópusi övezetek lassabban melegszenek.
Ennél a pontnál ugyanakkor arra is rámutattak, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem beszélhetünk felmelegedésről.
Magyarországon az elmúlt néhány évtized alatt a nyár és a tavasz hossza 25–25 nappal nőtt meg.
A nyár általában bő egy héttel korábban kezdődik, és mintegy két héttel kitolódott szeptemberre is, miközben a tél egyre rövidebb: a hideg évszak hossza mostanra kevesebb mint felére csökkent – mutattak rá az elemzésben.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
***
Ezt is ajánljuk a témában
Szinte minden növény megsínylette a szélsőséges időjárást, de nincs még minden veszve.
***